Avagy miért késnek ma ennyit a gyerekek a fejlődésben – és mit tehetünk ellene otthon.
Volt idő, amikor a babák még a “padlón” nőttek fel.
Pléden, szabadon mozogva, kúszva, mászva, gurulva, esve-kelve tanulták meg uralni a testüket és a világot.
Ma viszont a legtöbb baba életének első, de igen fontos részét valamilyen „okos” eszközben tölti: autósülésben, bébikomppal, hintaágyban vagy pihenőszékben.
Biztonságosnak tűnik. Kényelmesnek is. Csakhogy közben valami fontos kimarad.
A szakemberek már nevet is adtak ennek a jelenségnek: „konténerbaba-szindróma” – amikor a gyerek mozgását túlságosan sok eszköz korlátozza, így elmaradnak vagy késnek a fejlődési mérföldkövek.
És ez nem ritka kivétel többé.

Ma a kisgyermekek 28%-ánál késik valamelyik fejlődési mérföldkő
– ez óriási növekedés a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az 1950-es években a csecsemők 95%-a időben fejlődött.
Ma viszont egyre több szakember találkozik gyenge izomtónussal, kimaradó kúszással, bizonytalan járással, vagy épp késői beszédfejlődéssel.
Ehhez jön, hogy a CDC 2022-ben módosította a hivatalos mérföldköveket:
A járás már nem 12, hanem 18 hónapos korban számít normálisnak,
A beszéd 12 helyett 15 hónaposan,
A kúszás pedig sok helyen már nem is számít mérföldkőnek.
De vajon mi történik valójában?
A válasz nem a gyerekekben van – hanem abban, ahogyan élünk.

Egy történet, ami sok családnál megtörténik
Képzeld el:
Egy anyuka leterít egy puha takarót a nappaliban. A kisfia 6 hónapos, és ő abban reménykedik, hogy végre kúszni fog.
Leteszi hasra, biztatja, de a baba néhány másodperc után sírni kezd.
Az anyuka megsajnálja, felemeli, és visszateszi a hintába.
„Majd később” – gondolja.
Csakhogy ez a „majd később” sokszor hónapokig tart.
A baba kihagyja a kúszást, nehezebben mászik, a járás is késik. Az anyuka nem érti, miért – hiszen mindent megvett, amit ajánlottak neki.
A valóság viszont az, hogy a baba ébrenlétének több mint a felét mozgást korlátozó eszközben tölti, ahelyett, hogy szabadon fedezhetné fel a testét és a világot. És közben kihagyja azokat a fejlődési lépcsőfokokat, amelyek az idegrendszer, az egyensúly és a tanulás alapjait adják.
Mit tehetünk mi, szülők?
A jó hír: a babák sokkal erősebbek és ügyesebbek, mint gondolnánk.
Sokszor nem kell „fejleszteni” őket – csak visszaadni nekik azt, ami természetes: a mozgás szabadságát.
Egy kis tudatossággal és odafigyeléssel elkerülhető a „konténerbaba-szindróma”:
Tegyük le őket minél többször a földre,
Hagyjuk, hogy maguk fedezzék fel a mozgást,
És legyünk türelmesek, még ha néha sírnak is hason fekve.
A mozgás a baba idegrendszerének üzemanyaga – minden gurulás, nyúlás és egyensúlyozás a fejlődés újabb lépése.
Ebben segít a Steps&Play is, a Stilianos otthoni programja, amely rövid, játékos, napi néhány perces feladatokkal ad kapaszkodót a szülőknek. Segít abban, hogy a baba mozgékony, kíváncsi és harmonikusan fejlődő kisgyermek maradjon – még a modern, eszközökkel teli világban is.
A Stilianosban a víz adja meg mindennek az alapját.
Itt a babák természetes közegben, játékosan erősítik az izmaikat, fejlődik az idegrendszerük, és megtanulnak bízni önmagukban.
A vízben a mozgás szabadsága újra visszatér – ahogy a biztonság, a nevetés és az együttlét is.
Mert a babák fejlődése nem tankönyv szerint történik –
de ha tudatosan támogatjuk őket, erősebbek, kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lesznek.
Adjunk vissza a babáknak mozgásteret! Otthon a Steps&Play segít, a vízben pedig a Stilianos kísér – hogy minden baba megkaphassa a legtermészetesebb ajándékot: a szabad mozgás örömét.