Varga Vivien franchise témájú könyve egyedülálló a magyar könyvpiacon. A komoly szakmai tapasztalatokra épülő, de egyben átélt érzelmekből táplálkozó írás sok vállalkozni vágyó, akár franchise rendszerben gondolkodó embernek és önmegvalósításra elszánt nőnek adhat választ arra a kérdésre, hogy Hogyan indulj el a saját utadon?
Vivient a könyv hátteréről kérdeztük.
Mikor és miért döntöttél úgy, hogy megírod a „HOGYAN INDULJ EL A SAJÁT UTADON?” című könyvet?
Hosszabb ideje merült fel a gondolat, aztán folyamatosan formálódott. Néhány évvel ezelőtt éreztem először úgy, hogy könyvet kellene írom. Több oka is volt. Magamban is rendszerezni szerettem volna az összegyűlt tudást, tapasztalatot és élményt, illetve az átvevőkkel történő közös munka, képzés során is úgy láttam, hogy olyan alapkérdések merülnek fel, melyek nem oktathatók, melyek hátterében érzések vannak és egy-egy személyesebb beszélgetés az, amikor ezekre választ, vagy tovább vivő gondolatot kapnak. Sokszor már attól, hogy hallják, másnak is volt az övékhez hasonló nehézsége vagy elakadása, megkönnyebbülnek és elkezd megoldódni a probléma.
A másik szempont az volt, hogy magáról a vállalkozás indításáról és működtetéséről, a franchise-ról és a női vállalkozói létről is írni szerettem volna, különösen a sajátos magyar közeget ismerve. Itthon lassan fejlődik mindhárom rendszer, merev és rossz beidegződések, negatív feltételezések vannak. Ezen is szerettem volna változtatni, információt megosztani és így segíteni, inspirálni.
Mi volt a családod és a barátaid első reakciója, hogy könyvírásba kezdesz?
Akik igazán ismernek, közel állnak hozzám és végigélték velem az elmúlt tizenöt évet nem lepődtek meg, illetve nem valami túlgondolt dologként tekintettek erre a célra. De mondhatnám úgy is, hogy feladatra vagy vállalásra. Azt az inspiráló helyzetet és lehetőséget látták benne, amit én is végig éreztem. Tudták, hogy nem a magam vagy a cégem sikerével szeretnék kérkedni, hanem a tapasztalataimat szeretném megosztani, motiválva akár nőtársaimat egy vállalkozás indításához, vagy egy bármilyen franchise-hoz.
Hogyan találtál időt az írásra a gyermeknevelés és a franchise hálózat vezetése mellett?
Ez volt a legnehezebb. Mert akárhogy is nézzük, ha komolyan vesszük, ez is munka. Vannak szárnyaló és ötletdús és vannak nehezebb, elaprózódó időszakok. Közben muszáj volt a többi területen is helyt állni, így nem egyszer kiestem a folyamatból vagy nem tudtam kellő ideig foglalkozni vele. Azonban a vállalkozóvá és a vezetővé válásom során volt egy olyan pont, amikor megfogalmaztam magamnak, hogy csak úgy fogom csinálni, akkor vagyok jó és hiteles, ha teljesen ott vagyok minden szerepemben. Vezetem a céget, és a gyermekeim életében is jelen vagyok. Éppen ezért és miután elolvastam a Hajnali 5 óra klub című könyvet, elkezdtem korán kelni és hajnal 5 órakor írni, így friss fejjel, még a telefonok, üzenetek és social media pittyegései előtt tudtam pár órát ezzel tölteni. Nem az volt a prioritás, hogy gyorsan, hanem hogy minőségi módon készüljön el. Egyébként jóval rövidebb időre terveztem, legalább egy félévvel elkalkuláltam magam, de persze rengeteg dolgot kellett tanulnom maga a folyamat közben is.
A könyvkészítés melyik részét találtad kihívásnak?
A szakmai magabiztosság mellett a személyes és érzelmi dolgok átadása volt talán ilyen, hiszen ezzel én is újra átéltem a nehézségeket. De eközben inspiráló is volt, hiszen a megoldást is újraéltem. Kérdés volt az is, hogy mi az a szint, amibe még be lehet avatni az olvasót, illetve mi az, ami érdekes és mi az, ami már sok. Egy első könyvnél ezeket a határokat nehéz tartani és érezni. A legnagyobb kihívás mégis maga a struktúra felállítása volt, amelyben kaptam is végül szakmai segítséget.
Elégedett vagy a könyvvel?
Alapjában igen. Azonban rövid ideig vagyok dolgokkal elégedett, mivel ahogy változik, fejlődik az ember mindig máshogy fogalmaz, máshogy ír le dolgokat. De igyekeztem addig dolgozni rajta, amíg kívül és belül is olyan lett, amilyet elképzeltem, ami engem tükröz. A hangulatát nagyon szeretem, de megnyugtató és fontos volt számomra, hogy a tartalmát külső független szakemberek is korrektnek, és hitelesnek találják.
Utólag mit csinálnál másképpen a könyv megírása és kiadása során?
Talán több vállalkozóval beszélgetnék a franchise-hoz csatlakozás magyarországi viszonylatáról. Ha így lenne, akkor is ugyanígy a saját példámon át mutatnám be a helyzetet, de többek kétségei és kérdései formálnák még a gondolataim, ami elsősorban számomra, illetve az új átvevők számára lenne informatív hosszabb távon.
Ha egy tanácsot adhatnál egy kezdő vállalkozónak mit mondanál neki?
Merj bátran próbálkozni, de ami még fontosabb, segítséget kérni és ne add fel. Ez mondjuk rögtön három volt. 😊 Itthon a segítségkérés talán még mindig a legnehezebb, sokan küzdenek a maguk problémáival és végül nem találnak megoldást. Ez például automatikusan máshogy van, egyszerűen nem jelenik meg a franchise vállalkozási rendszerben, ami óriási – ha nem a legnagyobb – előny.
A Stilianos Babauszoda külföldi terjeszkedése esetén szóba kerülhet egy újabb könyv?
Ha igen, akkor előtte mindenképp meg kell ismerni az adott piac és ország vállalkozói rendszerét. Nem lehet a hazaihoz hasonló kérdés- és problémakört feltételezni, hiszen más országokban nem egyforma a háttér, van, ahol több évtizedes hagyománya van a kis- és középvállalkozásoknak és a franchise rendszereknek. Egy magyar franchise nemzetközi piacra lépésének sajátosságairól és nehézségeiről szólhatna egy új könyv, de ehhez még nekem is bőven tanulnom kell és tapasztalatot szereznem.
Milyen tanácsot adnál annak, aki a könyvírásba szeretne belevágni?
Hasonlóképp, mint a vállalkozónak, hogy kérj szakmai támogatást olyantól, aki ezt már százszor csinálta. Olyan ez is, mint a franchise. Nem kell mindenkinek kitalálni a spanyolviaszt. Ez is egy teljesen külön szakma és persze önállóan, intuíciók alapján is meg lehet írni egy könyvet, de sokkal kevesebb elpazarolt idő lesz vele, ha van szakmai segítség és tudsz kérdezni, ha elakadsz. Nekem Nádasi Krisz volt ebben segítségemre.
Commentaires